Utolsó idők blog

A hamisítás előretörése az utolsó időkben

 

 

 

Közismert Igékhez szeretnék visszatérni – a tanítványoknak az utolsó időkkel kapcsolatos egyik kérdéséhez, mely az alábbi:

 

Mát. 24,3

Mikor pedig (Jézus) az olajfák hegyén ül vala, hozzá menének a tanítványok magukban mondván: Mondd meg nékünk, (…) micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének?

 

Jézus, sok más mellett persze, felhívja a figyelmet egy fontos kérdésre – s szerintem az egyik legfontosabbra ezekben az időkben, melyet az is mutat, hogy beszédében újra és újra visszakanyarodik az alábbi témához, mely a hitetés; olvassuk csak, közvetlen a folytatásban:

 

Mát. 24,4-5

És Jézus felelvén, monda nékik: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket, Mert sokan jőnek majd az én nevemben, a kik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek.

 

Majd később újból visszatér ide:

 

Mát. 24,11

És sok hamis próféta támad, a kik sokakat elhitetnek.

 

S megint:

 

Mát. 24,23-26

Ha valaki ezt mondja akkor néktek: Ímé, itt a Krisztus, vagy amott; ne higyjétek. Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is. Ímé eleve megmondottam néktek. Azért ha azt mondják majd néktek: Ímé a pusztában van; ne menjetek ki. Ímé a belső szobákban; ne higyjétek.

 

Ezt egy másik Evangéliumban is megerősíti, mely részben párhuzamot mutat a fentivel, csak rövidebben taglalja, mint ez, melyből idéztünk – olvassuk csak ezt is:

 

Luk. 21,8

Ő pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idő elközelgett; ne menjetek azért utánok.

 

Majd ezen utóbbi mondatra még később visszatérünk – a lényeg, amire itt figyelmeztet bennünket az Úr, hogy még bennünket keresztényeket is becsaphatnak hamis szellemek, ha nem figyelünk; ezért veszélyes az, ha minden szellemi mozdulást megvizsgálás nélkül elfogadunk és követünk. Miért is? Azért, mert nem minden mögött fogod megtalálni a Szent Szellemet – ezt Pál mondja alább, és kér bennünket arra, hogy…

 

1 Ján. 4,1

Szeretteim, ne higyjetek minden szellemnek, hanem próbáljátok meg a szellemeket, ha Istentől vannak-é; mert sok hamis próféta jött ki a világba.

 

…akár jelekről és csodákról legyen szó, akár tanítások akármi szeléről, amelyre pedig itt látunk figyelmeztetést:

 

1 Tim. 4,1 és 3

A Szellem pedig nyilván mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető szellemekre és gonosz szellemek tanításaira figyelmezvén. (…) A kik tiltják a házasságot, sürgetik az eledelektől való tartózkodást, melyeket Isten teremtett hálaadással való élvezésre a hívőknek és azoknak, a kik megismerték az igazságot.

 

Fontos tehát e fenti Mátés és Lukácsos Igékben azt megfigyelnünk, hogy itt elsősorban az utolsó napokban nem a hamis vallások megjelenéséről beszél az Ige, hanem a krisztusi, a keresztény vallás, legalábbis egy részének, az elfordulásáról – s ami a legmegdöbbentőbb, nem a samariai típusú kereszténységnek a megerősödését ecseteli, mely a hamis vallásokkal kevert kereszténységet jelképezi, amelyből sajnos volt elege az embereknek a középkorban; inkább úgy tűnik, hogy maga az evangéliumi kereszténység lesz megfertőzve, és egy része elfordítva azokban a napokban, a hamis tanítások által. Sőt, azt kell mondanunk, a hamis csodák és jelek megjelenése miatt, hogy maga a karizmatikus kereszténység sem lesz kivétel az alól, hogy hamis szellemek befolyása alá kerüljön. Miért? Azért, mert ha valaki mindent megvizsgálatlanul úgy fogad el, mintha a Szent Szellemtől volna, hamis szellemek befolyása alá kerülhet – fontos tehát, hogy tiszta igei ismereted legyen, hogy mindenben tisztán láthass.

 

No, de térjünk csak vissza egy előbbi Igénkhez (lásd a kiemelést), s nézzük meg, mely területen lesz még hamisítása az ördögnek, hogy csalódásba, s ennek következtében elfordulásra vigye az embereket – íme:

 

Luk. 21,8

Ő pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idő elközelgett; ne menjetek azért utánok.

 

Hogy mire szeretnék itt rávilágítani? Hát arra, hogy rengeteg keresztény, jobbról is, balról, is szeret azzal előhozakodni, hogy ő tudja a tutit, hogy az Úr mikor jön vissza az övéiért – az egyik azt mondja, hogy az Antikrisztus 7 éves uralma előtt, a másik meg azt, hogy a 7 éves korszak vége felé, s még van két másik teória is. No, de melyik lehet igaz? Az egyik ezt mondja, a másik azt. Kiknek higgyünk? Azoknak, akik azt mondják, hogy a nagy bajok elől el fogunk ragadtatni? Vagy azoknak, akik azt mondják, hogy bizony meg kell igazítanunk a szellemi nadrágszíjainkat, mert szerintük végig kell majd futnunk nekünk is ezt a 7 éves időszakot? Egyébként figyelj csak – ha mereven olvasod a Máté Evangéliumát, akár még az utóbbi csoportnak is igaza lehet. Miért is? Hát a következőkben olvasottak miatt – ugyanis, ha elolvassuk azokat az Igéket, amely sokak szerint az elragadtatásról szólnak; íme:

 

Mát. 24,40-41

Akkor ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik. Két asszony őröl a malomban; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.

 

…lesz egy meglepetésünk – ugyanis ezek az Igék nem azelőtt az Ige előtt találhatóak sorrend szerint (ha a Mátét időrend szerint értelmezve olvassuk), hanem utána, mely azzal az időszakkal kapcsolatos, amikor az Antikrisztus az ő uralkodásának felén beül az Isten jeruzsálemi templomába, hogy istenként imádtassa magát; olvassuk csak:

 

Mát. 24,15-15

Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, a melyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen (a ki olvassa, értse meg): Akkor, a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre; A ház tetején levő ne szálljon alá, hogy házából valamit kivigyen; És a mezőn levő ne térjen vissza, hogy az ő ruháját elvigye. Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokon a napokon.

 

Ha tényleg szigorúan nézzük, akkor ennek mentén bizony el kellene fogadnunk, hogy az elragadtatás csak ez után történhet meg – magyarul, inkább készüljünk el a legrosszabbra, mint hogy azt harsogjuk, hogy de bizony mi ez elől el leszünk ragadva; mert inkább érjen bennünket kellemes meglepetés, ha mégiscsak hamarabb ragadtatnánk el, mint hogy felkészületlenek legyünk. Maga az Úr az, aki erre bennünket figyelmeztet, hogy ne talányozzunk, hogy vajon mikor, inkább legyünk készek, mert ez az elsődleges, nem a számolgatás – olvassuk csak:

 

Mát. 24,42-44

Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok. Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jő el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön. Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia.

 

Sőt, egy másik helyen meg is erősíti, hogy de bizony a négy lehetséges időpont közül bármelyik lehet, s a tutit még Ő sem tudja:

 

Márk. 13,35-37

Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a háznak ura, este-é vagy éjfélkor, vagy kakasszókor, vagy reggel? Hogy, ha hirtelen megérkezik, ne találjon titeket aludva. A miket pedig néktek mondok, mindenkinek mondom: Vigyázzatok!

 

Ugyanis…

 

Mát. 24,36

Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül.

 

Magyarul, az én véleményem a következő:

 

Én nem vitatkozom egyik állásponttal sem, inkább arra teszem a hangsúlyt, hogy bármikor jön is az Úr, felkészült legyek – ugyanis nem akarok egy csalódott keresztény lenni, ha mégsem az elején jönne el, s ennek következtében egy elfordult ember; erről szól a következő példabeszéd is, ennek nagyon is valós lehetőségéről:

 

Mát. 24,45-51

Kicsoda hát a hű és bölcs szolga, a kit az ő ura gondviselővé tőn az ő házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt? Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ily munkában talál. Bizony mondom néktek, hogy minden jószága fölött gondviselővé teszi őt. Ha pedig ama gonosz szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt; És az ő szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene: Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja, És ketté vágatja őt, és a képmutatók sorsára juttatja; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

 

Erre Péter is figyelmeztet – olvassuk csak:

 

2 Pét. 3,2-4

… megemlékezzetek a szent prófétáktól ezelőtt mondott beszédekről, és az Úrnak és Megtartónak általunk, az apostolok által közölt parancsolatjáról: Tudván először azt, hogy az utolsó időben csúfolkodók támadnak, a kik saját kívánságaik szerint járnak, És ezt mondják: Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert a mióta az atyák elhunytak, minden azonképen marad a teremtés kezdetétől fogva.

 

De tudd, hogyha nem a te számításod szerint jönne vissza az Ő egyházáért az Úr, ez ezért lenne – íme:

 

2 Pét. 3,9

Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elveszszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson.

 

Magyarul, ne számolgass, hanem készülj – s ha kellj, akkor térj meg újra!

 

 

 

Ámen és ámen!

Szerző: Joe Rus | 2017. augusztus 4.