Utolsó idők blog

Az utolsó idők, és a hamis karizmatikusság ámítása

 

 

 

Mikor még itt járt Jézus a Földön, a tanítványok feltettek Neki egy fontos kérdést – az alábbit; íme – legfőképp a kiemelést lásd:

 

Mát. 24,3-5 és  1, illetve 23-26

·         Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, hozzá menének a tanítványok magukban mondván: Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek? és micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének?

 

S vajon Jézus mit válaszolt, a sok utolsó idős jel között, legtöbbször, újra és újra visszatérve egy nagyon lényeges ponthoz az utolsó napok jelei között? Lássuk csak – íme:

 

·         És Jézus felelvén, monda nékik: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket, Mert sokan jőnek majd az én nevemben, a kik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek. (…) És sok hamis próféta támad, a kik sokakat elhitetnek. (…) Ha valaki ezt mondja akkor néktek: Ímé, itt a Krisztus, vagy amott; ne higyjétek. Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is. Ímé eleve megmondottam néktek. Azért ha azt mondják majd néktek: Ímé a pusztában van; ne menjetek ki. Ímé a belső szobákban; ne higyjétek.

 

Ez a folytonos visszatérés ehhez a lényeges kérdéshez vajon mit jelenthet? Azt, hogy az utolsó napok egyik legnagyobb jele, és problémája a vallási jellegű hitetés lesz – s ne gondold, hogy ez csak a valódi Egyházon kívülről fog jelentkezni; példának okáért a vallásoskodó egyházi részről, vagy a muszlim világ részéről, akik szintén beszélnek Jézusról, s úgy is, mint prófétáról – az alábbi Ige bemutatja, hogy ezzel kapcsolatban bizony fontos, hogy még a valódi Egyházban is felvértezzük magunkat, mely szerint nem az az elsődleges jele az Isten jelenlétének egy helyen, hogy csodák történnek, hanem valami sokkal fontosabb; lássuk csak – íme:

 

Luk. 13,25-27

Mikor már a gazda felkél és bezárja az ajtót, és kezdetek kívül állani és az ajtót zörgetni, mondván: Uram! Uram! nyisd meg nékünk; és ő felelvén, ezt mondja néktek: Nem tudom honnét valók vagytok ti; Akkor kezditek mondani: Te előtted ettünk és ittunk, és a mi utczáinkon tanítottál; De ezt mondja: Mondom néktek, nem tudom honnét valók vagytok ti; távozzatok el én tőlem mindnyájan, kik hamisságot cselekesztek!

 

De miért is? Azért, mert…

 

Mát. 7,21-23

Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.

 

Látod, ezek szerint egy gyülekezetben az Istenről sokkal nagyobb jel az emberek között a szívek megváltozása, az Isten szentségének a megjelenése, mint a különböző fizikai csodák sokasága – persze, itt most nem ezek ellen beszélünk, hanem arról, hogy a helyükön kezeljük őket. Miért is? Azért, hogy ne járjunk úgy, mint a Samaria-iak, akik egykor ott ugyan lógtak Jézus szavain, majd később a hamis csodák által ők is becsapattak (mivel vannak olyanok is) – először is nézzük az előzményeket; íme – mely szerint Jézus…

 

Ján. 4,3-7 és 28-30, illetve 39-42

·         Elhagyá Júdeát és elméne ismét Galileába. Samárián kell vala pedig általmennie. Megy vala azért Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, a melyet Jákób adott vala az ő fiának, Józsefnek. Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz. Mintegy hat óra vala. Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom!

 

A lényeg, hogy Jézus, és az asszony beszédbe elegyedtek, melynek a végkifejlete az alábbi lett – íme:

 

·         Ott hagyá azért az asszony a vedrét, és elméne a városba, és monda az embereknek: Jertek, lássatok egy embert, a ki megmonda nékem mindent, a mit cselekedtem. Nem ez-é a Krisztus? Kimenének azért a városból, és hozzá menének. (…) Abból a városból pedig sokan hivének benne a Samaritánusok közül annak az asszonynak beszédéért, a ki bizonyságot tett vala, hogy: Mindent megmondott nékem, a mit cselekedtem. A mint azért oda mentek hozzá a Samaritánusok, kérék őt, hogy maradjon náluk; és ott marada két napig. És sokkal többen hivének a maga beszédéért, És azt mondják vala az asszonynak, hogy: Nem a te beszédedért hiszünk immár: mert magunk hallottuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ez a világ idvezítője, a Krisztus.

 

De nézzük csak, mi történt később, annak előtte, amikor Jézus tanítványai újra Samariá-ban jártak, hogy ott is hirdettessék az Evangélium – íme:

 

Csel. 8,9-11

Egy Simon nevű ember pedig már előbb gyakorolta abban a városban az ördögi tudományt és elámította Samária népét, magát valami nagynak állítván: Kire mindnyájan figyeltek, kicsinytől nagyig, mondván: Ez az Istennek ama nagy ereje! Azért figyeltek pedig rá, mert sok időn át az ördögi mesterségekkel elámította őket.

 

Ezek szerint is nem a fizikai csodák a legnagyobb bizonyságok az Istenről, és az Isten jelenlétéről egy gyülekezetben – mint fentebb láttuk, a szentség, az Isten szentséges jelenléte sokkal, de sokkal erőteljesebb jel, hogy Isten jelen van egy helyen.

 

A kezdeti Igéink pedig azt mutatják be, hogy még a szellemi jelekkel is nem árt, ha vigyázunk. miért is? Ezért – íme:

 

1 Ján. 4,1

Szeretteim, ne higyjetek minden szellemnek, hanem próbáljátok meg a szellemeket, ha Istentől vannak-é; mert sok hamis próféta jött ki a világba.

 

S ennek függvényében nézzük csak meg közelebbről még egyszer a kezdő Igéinket – íme:

 

Mát. 24,3-5 és  1, illetve 23-26

Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, hozzá menének a tanítványok magukban mondván: Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek? és micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének?És Jézus felelvén, monda nékik: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket, Mert sokan jőnek majd az én nevemben, a kik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek. (…) És sok hamis próféta támad, a kik sokakat elhitetnek. (…) Ha valaki ezt mondja akkor néktek: Ímé, itt a Krisztus, vagy amott; ne higyjétek. Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is. Ímé eleve megmondottam néktek. Azért ha azt mondják majd néktek: Ímé a pusztában van; ne menjetek ki. Ímé a belső szobákban; ne higyjétek.

 

Ennek üzenete pedig az, hogy senki se higgye el azt, hogy az utolsó napokban majd Jézust itt is, és ott is lehet majd testben látni – maximum csak olyan személyes, szigorúan csak szellemi élményként, mint ahogy Pál is találkozott az Úrral; olvassuk csak – íme:

 

Csel. 22,6-10

Lőn pedig, hogy a mint menék és közelgeték Damaskushoz, déltájban nagy hirtelenséggel az égből nagy világosság sugárzott körül engem. És leesém a földre, és hallék szót, mely monda nékem: Saul, Saul, mit kergetsz engem? Én pedig felelék: Kicsoda vagy, Uram? És monda nékem: Én vagyok a názáreti Jézus, a kit te kergetsz. A kik pedig velem valának, a világosságot ugyan látták, és megrémültek; de annak szavát, a ki velem szól vala, nem hallották. Én pedig mondék: Mit cselekedjem, Uram? Az Úr pedig monda nékem: Kelj fel és menj el Damaskusba; és ott megmondják néked mindazokat, a mik elrendelvék néked, hogy véghez vigyed.

 

Jézusnak, bizony, bizony, az utolsó időkben, a tényleges visszajövetele előtt, nem lesz össznépi test szerinti megjelenése – s amikor lesz is, akkor már nem kegyelemmel fog megjelenni, hanem bíróként; az ördög azért fog bedobni csak csodatevő, de nem a teljes evangéliumot hirdető hamis kegyelem-krisztusokat, hogy az embereket a megtérés üzenetétől elfordítsák egy olyan hamis evangéliumhoz, amely csak a testüket gyógyítgatja, de a szívüket nem – Jézus bírói visszajövetelével kapcsolatban lásd részletesebben az alapigénk teljes bibliai részét, illetve a hozzá kötődő bibliai utalásokat, melyekkel most nem foglalkozunk részleteiben, mivel jelen tanulmányunk témája más >>> a hitetés.

 

A kérdés tehát: megjelenhet-e Isten népe között is a hitetés? A választ megtalálhatjuk az alábbi Igerészben is - lássuk; íme – mely azt is kijelenti, hogy ez egy ítélet is lehet az Isten népének a szentségtelen élete miatt is; tehát:

 

1 Kir. 22,1-29

És három esztendő lefolyt úgy, hogy nem volt hadakozás a Siriabeliek és az Izráel között. De a harmadik esztendőben aláméne Josafát, Júda királya az Izráel királyához, Akkor monda az Izráel királya az ő szolgáinak: Nem tudjátok-é, hogy Rámoth Gileád a miénk? És mi hallgatunk és nem veszszük vissza azt Siria királyától? És monda Josafátnak: Feljössz-é velem e hadba Rámoth Gileád ellen? Felele Josafát az Izráel királyának: Úgy én, mint te, úgy az én népem, mint a te néped; úgy az én lovaim, mint a te lovaid. És monda Josafát az Izráel királyának: Kérdezősködjél még ma az Úr beszéde után. És összegyűjté az Izráel királya a prófétákat, közel négyszáz férfiút, és monda nékik: Elmenjek-é Rámoth Gileád ellen hadba, vagy elhagyjam? És mondának: Menj fel; mert az Úr kezébe adja azt a királynak. És monda Josafát: Nincs itt már több prófétája az Úrnak, hogy attól is tudakozódhatnánk? És monda az Izráel királya Josafátnak: Még van egy férfiú, a ki által megkérdhetjük az Urat, Mikeás, a Jemla fia; de én gyűlölöm őt, mert soha nem jövendöl nékem jót, hanem mindig csak rosszat. És monda Josafát: Ne beszéljen így a király! És előszólíta az Izráel királya egy udvariszolgát, és monda: Hívd ide hamar Mikeást, a Jemla fiát. És ott ült az Izráel királya és Josafát, Júda királya, ruhákba öltözötten, mindenik a maga trónusán Samaria kapuja előtt a térségen, és a próféták mind ott jövendöltek előttük. És Sédékiás, a Kénaána fia, vasszarvakat készített, és monda: Ezt mondja az Úr: Ezekkel ökleled a Siriabelieket, míg meg nem emészted őket. És a próféták is mindnyájan ekképen jövendöltek, mondván: Menj fel Rámoth Gileád ellen, és jó szerencséd lesz; mert azt az Úr a király kezébe adja. A követ pedig, a ki elment volt, hogy elhívja Mikeást, szóla néki, mondván: Ímé a próféták egyenlő akarattal jót jövendölnek a királynak: szólj, kérlek, te is úgy, mint azok közül egy, és jövendölj jót. Mikeás pedig monda: Él az Úr, hogy csak azt fogom mondani, a mit az Úr mondánd nékem. És mikor a királyhoz ment, monda néki a király: Mikeás! elmenjünk-é Rámoth Gileád ellen hadba, vagy elhagyjuk? Ő pedig monda néki: Menj fel és járj szerencsével; az Úr kezébe adja azt a királynak. És monda néki a király: Még hányszor kényszerítselek téged, hogy az igaznál egyebet ne mondj nékem az Úr nevében? És monda: Látám az egész Izráelt szétszéledve a hegyeken, mint a juhokat, a melyeknek nincsen pásztoruk. És monda az Úr: Nincsen ezeknek urok? Térjen vissza kiki az ő házához békességben. És monda az Izráel királya Josafátnak: Nemde nem megmondottam-é néked, hogy soha jót nékem nem jövendöl, hanem csak rosszat. És monda Mikeás: Azért halld meg most az Úr beszédét: Látám az Urat az ő székiben ülni, és az egész mennyei sereget az ő jobb- és balkeze felől mellette állani. És monda az Úr: Kicsoda csalja meg Akhábot, hogy felmenjen, és elvesszen Rámoth Gileádnál? És ki egyet, ki mást szól vala hozzá. Akkor előjőve egy szellem, a ki az Úr eleibe álla, és monda: Én akarom megcsalni őt. Az Úr pedig monda néki: Miképen? És felele: Kimegyek és hazug szellem leszek minden ő prófétáinak szájában. Akkor monda az Úr: Csald meg és győzd meg; menj ki, és cselekedjél úgy. Ímé az Úr a hazugságnak szellemét adta mindezeknek a te prófétáidnak szájába; és az Úr szólott veszedelmes dolgot ellened. Akkor odalépett Sédékiás, a Kénaána fia, és arczul csapván Mikeást, monda: Hogyan? Eltávozott volna én tőlem az Úrnak Szelleme, hogy csak néked szólana? És monda Mikeás: Ímé meglátod azon a napon, a mikor az egyik kamarából a másik kamarába mégy be, hogy elrejtőzhess. Az Izráel királya pedig monda: Fogjad Mikeást, és vidd vissza őt Ammonhoz, a város fejedelméhez, és Joáshoz, a király fiához; És mondjad: Ezt mondja a király: Vessétek ezt a tömlöczbe, és tápláljátok őt a nyomorúság kenyerével és a nyomorúság vizével, míg békességgel megjövök. Monda pedig Mikeás: Ha békességgel térsz vissza, nem az Úr szólott én általam. Azután monda: Halljátok ezt meg minden népek! És felvonult az Izráel királya, és Josafát, a Júda királya Rámoth Gileád ellen.

 

E történet szerint tehát lehetséges, hogy a gyülekezetben ne csak az Isten Szelleme nyilvánuljon meg, hanem esetlegesen hazug szellemek is? Igen. S hogy hazugságokat is szóljanak embereken keresztül? Igen, igen, e szerint nem minden kijelentés, nem minden prédikáció, nem minden prófécia és dal van az Istentől – erről az alábbi Ige is bizonyságot tesz; íme:

 

Jak. 3,15

Ez nem az a bölcsesség, a mely felülről jő, hanem földi, testi és ördögi.

 

Igen, ott, ahol nincs Istennek letett élet, ott a démonok nem biztos, hogy olyan módon fognak megnyilvánulni, amely az emberektől való elmenetelükről szól, hanem arról, hogy produkálják magukat, s hogy romboljanak – lásd csak; íme:

 

Csel. 19,13-16

Elkezdték pedig némelyek a lézengő zsidó ördögűzők közül az Úr Jézus nevét hívni azokra, a kikben gonosz szellemek valának, mondván: Kényszerítünk titeket a Jézusra, kit Pál prédikál. Valának pedig némelyek Skévának, egy zsidó főpapnak fiai heten, a kik ezt mívelik vala. Felelvén pedig a gonosz szellem, monda: A Jézust ismerem, Pálról is tudok; de ti kicsodák vagytok? És reájok ugorván az az ember, a kiben a gonosz szellem vala, és legyőzvén őket, hatalmat vőn rajtuk annyira, hogy mezítelenen és megsebesülve szaladának ki abból a házból.

 

Igen, a hamisság szellemeinek az a feladatuk, hogy az embereket elzavarják a gyülekezetből, s nem az, hogy megtérést prédikáljanak – még akkor sem, ha sokszor oly Igeinek tűnik az embereken keresztül való prédikálásuk: olvassunk csak erre is egy példát – íme:

 

Csel. 16,16-18

·         Lőn pedig, hogy mikor mentünk a könyörgésre, egy szolgálóleányka jöve előnkbe, kiben jövendőmondásnak szelleme vala, ki az ő urainak nagy hasznot hajta jövendőmondásával. Ez követvén Pált és minket, kiált vala, mondván: Ezek az emberek a magasságos Istennek szolgái, kik néktek az idvességnek útját hirdetik. Ezt pedig több napon át mívelte.

 

De bármennyire is Igeinek tűnik, ezeknek a szellemeknek nem engedhetjük meg, hogy azt tegyenek a gyülekezetben, amit csak akarnak – nekünk velük is azt kell tennünk, amit Pál is tett; íme:

 

·         Pál azonban megbosszankodván, és hátrafordulván, mondá a szellemnek: Parancsolom néked a Jézus Krisztus nevében, hogy menj ki belőle. És kiméne abban az órában.

 

Tehát, ne higgy minden Hallelujá-zásnak, és Dicsőség az Úr-azásnak, ha nincs mellette szent élet – no, erre is mutatok egy példát, amikor egy hamis szellem ilyet tett; íme:

 

Luk. 4,41a

Sokakból pedig ördögök is mentek ki, kiáltozván és mondván: Te vagy ama Krisztus, az Isten Fia! De ő megdorgálván, nem engedé őket szólani,

 

S nekünk sem szabad – ha az Ördög menni akar, menjen csöndesen, a száját befogva; ő csak ne mondjon semmit, még Igeinek tűnőt sem – mint például, hogy…           …hanem tegyük velük mi is azt, mint Jézus is tett; íme – tehát monda a hamis szellem Jézusnak a következőket, hogy…

 

Márk. 1,24b-25

… Tudom, hogy ki vagy te: az Istennek Szentje. És megdorgálá őt Jézus, mondván: Némulj meg, és menj ki belőle.

 

Bizony, bizony, ne gondold, hogy minden szó, és minden megnyilvánulás az Isten Szellemétől van – a fentieket látva elmondhatjuk, hogy ott, ahol nincs szentség, ott megkérdőjelezhető, hogy minden esetben Isten cselekszik-e; bizony, bizony, a fentiek szerint ne gondold, példának okáért, hogy például minden szent örömnek tűnő öröm az Istentől van – sokszor ez nem más, mint az emberek, vagy a démonok bolondozása; s ugyanígy van a nyelveken szólással is – bizony, bizony, létezik okkult nyelveken szólás is; az igazi az nem rendbontó és épít, a testi viszont rendet bont, míg az ördögi pedig rombol. Az Isten Igéje ezzel szemben azt mondja, hogy…

 

1 Kor. 14,40

Mindenek ékesen és jó renddel legyenek.

 

Azaz…

 

1 Thess. 5,21-22

Mindent megpróbáljatok; a mi jó, azt megtartsátok! Mindentől, a mi gonosznak látszik, őrizkedjetek!

 

Vagyis…

 

1 Ján. 4,1

Szeretteim, ne higyjetek minden szellemnek, hanem próbáljátok meg a szellemeket, ha Istentől vannak-é; mert sok hamis próféta jött ki a világba.

 

 

Ámen és ámen!

Szerző: Joe Rus | 2017. augusztus 8.